Elszakadt a keresztszalagom. Mennyi idő múlva léphetek újra pályára? – A legfrissebb ACL protokoll
Gyakori kérdés, azonban az utóbbi időben a rehabilitáció már nem időalapú, hanem minden fázisnak megvannak a feladatalapú kritériumai, amik teljesítése révén a sportoló progresszíven tud továbblépni.
A Melbourne ACL Rehab Guide az ACL sérülések esetében 1+5 fázis határoz meg:
Pre-op fázis: A sérülésből való felépülés és a műtétre való felkészülés
1. fázis: A műtétből való felépülés
2. fázis: Erő- és neuromuszkuláris kontroll
3. fázis: Futás, agility és landolás
4. fázis: Sportba való visszatérés
5. fázis: Az újrasérülés megelőzése
Az ACL rehabilitációjára azonban összességében elmondható, hogy a sérülés és a műtét után 2-3 héten belül egyaránt arra kell koncentrálni, hogy az érintett térd teljes nyújtása meglegyen, utána kerül előtérbe a flexiós mozgásirány fejlesztése.
A fájdalmat és a duzzanatot egyfajta indikátorként kell kezelnünk, amennyiben ezek fokozódnak, a térd nem tolerálja az adott gyakorlatot: az egyik összetevőn biztosan változtatnunk kell.
Ügyelnünk kell a gyakorlatok technikájára, mert a sérülés óta eltelt idő alatt biztosan kialakultak kompenzációs mechanizmusok, a helyes mozgásmintára kell fókuszálnunk.
A pre-op fázis különösen jelentős szerepet kap. Sokan azt feltételezik, hogy a műtétnek minél hamarabb meg kell történnie ahhoz, hogy a sérülés rehabilitációja a lehető leghatékonyabb lehessen. Azonban kutatások bizonyítják, hogy a műtét előtti felkészítés, mely során quadriceps és hamstrings erősítő, valamint mozgástartomány növelő gyakorlatokat végzünk, sokkal jobb eredményeket érhetünk el. Ugyancsak a fájdalom és duzzanat szabhat határt az alacsony intenzitású aerob gyakorlatoknak, súllyal végzett erősítésnek, ugrásoknak, landolásoknak, valamint a szökdeléseknek. Egyedül a magas intenzitású irányváltások nem javasoltak a műtét előtt.
A szakember szeme elengedhetetlen a kritériumok ellenőrzésében, de nagyban megkönnyíti a terapeuta dolgát, ha olyan eszközöket használ a rehabilitáció során, amelyek objektív adatokkal tudnak szolgálni. Így az aktuális állapot dokumentálása és a változás nyomon követése is pontosabbá válik.
A kiadott protokollok, fázisok és kimeneti feltételek erős bizonyítékokon alapulnak, de mindig csak irányadóak, ezeket folyamatosan személyre kell szabni.
Forrás:
https://www.melbourneaclguide.com/docs/ACL_Guide.pdf
